Lassan 40 napja, hogy elkezdtem a Nagyböjtöt! Február 14-én hamvazó szerdával, és nem a szerelmesek napjával voltam elfoglalva. Nem csak vallás miatt, hanem mert úgy éreztem, tisztulásra vágyom! Nekem nem nehéz megállni, hogy ne egyek húst, ez által az ökológiai lábnyomomat is csökkenthetem!

Egy vegetáriánus, de főleg vegán embernek sokkalta kisebb az ökológiai lábnyoma, mint egy vegyes táplálkozásúnak. De tisztázzunk előbb pár fogalmat. Vegetáriánus, azaz ember, aki húst nem — tehát csirkét és halat se — eszik, de fogyaszt tejet, tejterméket, tojást és mézet. Vegán az, aki semmilyen állati eredetű terméket nem fogyaszt, tehát tisztán növényi étrenden él. 

Az ökológiai lábnyom egy olyan mutató, ami megmutatja, mekkora helyet foglalunk el a földön. "Egy ember vagy egy adott terület népességének a természetre gyakorolt hatását egy hektárban kifejezett mutatószámmal, az ökológiai lábnyommal lehet leírni. Az ökológiai lábnyom az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat (élelem, energia, stb.). Az átlagos egy főre eső ökológiai lábnyom 2,2 hektár."

A lényeg, hogy próbáljuk csökkenteni a húsfogyasztásunkat, persze NEM kell mindenkinek étrendet változtatnia, elég, ha csak elgondolkodunk rajta, hogy MI is tehetünk valamit Földünk élhetőbbé tételére.

Szóval heti menüket kellett készítenem, minden napra új ételekkel kápráztattam el magam, hogy ne legyen unalmas ez a negyven nap a számomra!  Akik követik a GasztRózsa Kert Facebook oldalát, azok láthatták, milyen receptekkel leptem meg magam. Volt ott, lecsó (még tavalyról a kertből), tojásos nokedli, gombás ételek, gyümölcsleves stb.

Nem kell megijedni egy kis változatosságtól! A lányok is megették a krumplis vagy a tejfölös tésztát. Mák hiányában, mákolajjal ettem a tésztát és meg kell, hogy jegyezzem fenséges volt!

Holnap már Nagypéntek, aztán lehet enni húst is. A magyar HÚSVÉT szó is erre utal: a hús magunkhoz vételének első napja.

A tormát már lereszeltük és elkészítve várja a sonkát és a főtt tojást!

Az ünnepet Balatonon töltjük családdal, így ma készítjük a  húsvéti fonott kalácsot is a lányokkal.

Persze a tojásfestés sem maradhat ki. Mi itt is a természet csodáit hívjuk segítségül!

Ezek zöldségek, gyümölcsök hiányában, ételfestékkel is lehet próbálkozni. Lehet, nem lesznek tökéletesek, de legalább ehetők, tojáskrémnek vagy kaszinótojásként is felhasználhatók.

Gyermekkorunkban, mindig nagy lelkesedéssel, örömmel keresgéltük a kertben,- (Balatonlellén, hol máshol :-)) a kis ajándékokat. Ezt a hagyományt tovább adjuk a lánykáinknak is, hadd keresgessenek a fűben, ami olyan nagy boldogságot ad Nekik, hogy Minket is elvarázsolnak, visszarepítenek az időben.

Hétfőn, pedig jöhet a szódás víz. Szeretettel és piros tojással várjuk a fiúkat! 

A poszt végére, szeretnék megosztani veletek egy- két NÉPSZOKÁST:

Húsvétvasárnap

Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. 

Húsvéthétfő

Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozása. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig.

Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi.

A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt.

Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.

Áldott Békés Húsvéti Ünnepeket Kívánok!